Skip navigation

Nem bulvár cikknek szánom ezt, de mivel foglalkoztatnak a beigazolódó összeesküvés elméletek, a tegnapi sikeres lottósorsolás után arra gondoltam, megosztom veletek erről gondolataimat.
A történelem során többször is előfordult, hogy még sikerrel is csaltak a legnépszerűbb szerencsejátékokon, míg az utcai változatokon ez szinte törvényszerű. Megnyerheti egy szerencsés a mézesmadzagba ragadt társai pénzét? Természetesen. A különféle lottósorsolások bizonyos szemszögből olyanok, mint egy fogyasztói csoport, mégis legális, és erkölcsileg tisztának tekinthető. Persze az állam és bizonyos emberek jelentős vagyonra tesznek szert heti rendszerességgel…

Történelmi esetek:

Egy mondás szerint a bűn szinte egyidős az emberiséggel, s a tények azt mutatják, nincs ez nagyon másként a lottó esetében sem. Az első manipulációs próbálkozás ugyanis jó 160-170 éve, még a XIX. században, Angliában történt. Az ottani lottójáték szervezője úgy gondolta, semmit sem bíz a véletlenre, ezért beballagott az egyik közeli biztosító társasághoz, és biztosítást kötött arra az esetre, ha valaki elvinné a főnyereményt. A megoldás egyrészt azért volt tisztességtelen, mert így tulajdonképpen lenyúlta volna a játékosok által befizetett pénz nagy részét, ráadásul egy magán cég tulajdonosaként az állami biztosítótársaságot próbálta megpumpolni.

Lépése nem nyerte el a királynő tetszését, aki azon nyomban be is tiltotta a lottót a szigetországban – mint később kiderült, a szünet cirka 150 évig tartott. Ez a magyarázata annak, hogy Angliában nem a számsorsjátékok, hanem a bukmékeri típusú fogadások váltak népszerűvé.

Nálunk a mai formájában 1957-ben indult el az ötös lottó, s az első emlékezetes csalási kísérlet a ’60-as évekre tehető. Akkoriban még kézzel végezték a szelvényfeldolgozást, s bár abban részt venni szinte kiváltságos munkának számított, akadt egy úriember, aki mégsem tudott ellenállni a kísértésnek.„Telitalálatos” lottóját a sorsolást követően, utólag csempészte be a feldolgozásra váró fogadási szelvények közé, arról azonban már nem tudott gondoskodni, hogy a nyerő tikett második és  harmadik része is ott legyen az ellenőrző szelvények között, amelyeket egy külön szekrényben, elzárva tároltak. Hiába jelentkezett, hogy „ötöse” van, hamar fény derült a turpisságra, s így a milliós nyeremény helyett börtön lett a „jutalma”.

Az emberek többsége a kézi sorsolást általában biztonságosabbnak tartja a gépinél, az ezredforduló előtti évben azonban érdekes módon a lottó őshazájának tekintett Olaszországban mégis az előbbivel buktak le a regionális lottó szervezői. A BBC tudósítása szerint Milánóban kifényesítették a kihúzásra szánt golyókat, mert abban bíztak, hogy a sorsolást végző kisgyerekeknek jobban fognak tetszeni, s ezért inkább azokat emelik majd ki a sorsológömbből. A BBC szerint a gyerekek szemét úgy fedték le, hogy ennek ellenére lássanak, sőt, a sorsolást felügyelő embert is bevonták a  csalásokba. Más alkalommal a számhúzó gyerekeket arra is megtanították, hogy a hűtött, vagy éppen felmelegített golyókat válasszák ki.  A csalók végül 13 év, és 133 millió dollárnyi nyeremény elcsalása után lebuktak, kilenc embert le is tartóztattak. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a terv csak azért működhetett, mert Itáliában nem közvetítik élő tévéműsorban a húzásokat.

A technika rohamos fejlődésével ma már a csalók is az internetet használják fel kommunikációs eszközként. A legutóbbi itthoni ötös alkalmával, tavaly novemberben egy kopasz férfi tett fel két fotót a világhálóra, amelyek az ő állítólagos nyertes szelvényét ábrázolták. Aki alaposabban megnézte a képeket, észrevehette, hogy számítógépes manipulációról volt szó, mert egyrészt a nyertes számok kicsit elcsúsztak egymáshoz képest, másfelől a dátumformátum és a feladás helyszíne sem stimmelt az álszelvényen. De az is gyanús volt, hogy ha valaki csaknem kétmilliárdot nyert, akkor miért éppen egy bulvároldalon, nyomdafestéket nem tűrő stílusban hozza ezt mindenki tudomására? És egyáltalán: ha nem mások bosszantása a célja, akkor miért kérkedik a nyereményével, ahelyett, hogy mélyen hallgatna róla?

Végül pedig idézzük fel a legkacifántosabb történetet!

2002-t írtunk, amikor az egyik milliárdos nyeremény alkalmával egy alföldi tanyán lakó férfi jelentkezett a RTL Klubnál. Azt állította, hogy előbb kidobta, majd a gyermeke összetépte nyeretlennek hitt szelvényét. Amikor később észrevette, hogy egytől egyig a nyerő számokat játszotta meg rajta, összeragasztotta, de azt a lottótársaság nem fogadja el, és nem fizeti ki neki a nyereményt. Ezután a tévésekkel együtt bement a Szerencsejáték Zrt-hez, ahol a cég munkatársai megvizsgálták a szelvényt, melyről kiderült, hogy több darabból ragasztották össze, másrészt a vonalkód sem volt rajta megfelelő.

Mivel továbbra is a saját igazát hangoztatta, felajánlották neki, ha annyira biztos a dolgában, nyújtson be egy nyereményigénylést a társaságnak.Erre nem volt hajlandó, de jól is döntött, mert ha megtette volna, kiderül a manipuláció, és akkor nagyértékű csalás miatt eljárás indult volna ellene, s ebben az esetben már nem léphetett volna ki szabad emberként a Szerencsejáték Zrt. kapuján…

Most pedig a jelenlegi valóság. Egyes fórumokon olvasható pro és kontra a csalásokkal kapcsolatban: 

1. Talán a legrégebben szájon forgó verzió, hogy fűtik, avagy jegelik a kihúzni kívánt golyókat.

Válaszuk: A pletykát terjesztők elfeledkeznek arról, hogy a golyókat fél órával a sorsolás megkezdése előtt, a sorsolási bizottság tagjai, közjegyző, valamint a számhúzójelöltek jelenlétében helyezik be a sorsológömbbe. Ha esetleg előmelegítenék vagy lehűtenék azokat – ami persze valójában nem igaz – , a hőmérséklet-különbség már régen el is tűnne, mire megkezdődne a sorsolás. Másfelől mivel a tévében élőben közvetítik a sorsolást, így a fél országnak feltűnne, ha a számhúzó mondjuk a hideg golyók után kezdene kotorászni a sorsológömbben…

=> Természetesen megoldható. Olcsó mész és víz, vagy egyéb kémiai anyagok segítségével, melyek a fröccsöntött golyókban nyomtalanul meglehetnek. Keveréskor ezek szinte azonnal erős hőt képezhetnek, így teljes mértékben megoldható ez a csalás. Az, hogy a hitelesítő urak/hölgyek mennyire megbízhatóak, újabb kérdés, és pl heti egymillióért mi is szépen mosolyogva bólogatnánk…

2. Szintén sokan gondolnak arra, hogy a szervezők a fogadási határidő lejártát követően, de még a sorsolás előtt előre kiválasztják, hogy milyen számokat fognak majd kihúzni.

Válaszuk:  „Ezért volt szükség a szelvények gyors számítógépes feldolgozására” – teszik hozzá a kétkedők. A pletykát terjesztők szerint a Szerencsejáték Zrt. komputeres rendszerében azért regisztrálják az összes, megjátszott számkombinációt, hogy ezek ismeretében egy olyan ötszámos variációt tudjanak kiválasztani, amely senkinek a szelvényén sem szerepel.

A szabályok szerint bármelyik héten sor kerülhet kézi sorsolásra, amelyet nem beavatott személyek, hanem mindig az arra pályázók közül a tévé nyilvánossága előtt élőben kisorsolt számhúzók végeznek el. Ők maguk is lottózhatnak, ezért egyáltalán nem érdekük, hogy manipulálják a sorsolást és hogy ne legyen telitalálatos.

=> Itt nincs félre-duma. Számítógépen bármi megoldható. A szerencsejáték cégeknek az a legjövedelmezőbb, ha egy nagy nyereménnyel kecsegtető játéktól ég az ország, hisz sokkal több ember próbál szerencsét. Még azok is, akik amúgy nem szoktak. Ne feledkezzünk meg arról se, hogy egyrészt a golyókat pont ehez szinkronizálhatják ugyan úgy, tudtunkon kívül, illetve hogy régebben sokkal több telitalálatos szelvény volt egy évben, sokkal kevesebb játékossal. Véletlen? Nemhiszem.

3. Egy harmadik elmélet szerint időnként ugyan hagyják, hogy legyen telitalálatos, ám a nyertes kilétét azért nem hozzák nyilvánosságra, mert a szelvény mögött nem áll valódi személy, hanem a többmilliárdos nyereményösszeget a költségvetésbe irányítják.

Válaszuk:  A lottójátékok részvételi szabályzata szerint a fel nem vett nyereményeket később azok között a játékosok között kell szétosztani, akik részt vettek az adott lottójátékban. Ezeket a milliókat sorsolják ki a havonta sorra kerülő akciókban, s a pénzek felhasználását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya is rendszeresen ellenőrzi.

=> Újabb mellébeszéd. A válasz nem a kérdéshez tartozik igazából. Sose tudhatjuk, hogy ki vagy kik kapják meg a főnyereményeket, így az bárki ill bármi lehet. Akár “Állambácsi” is.
A részvételi szabályzatot, ahogy a nemzetközi és emberi jogot is, ott és úgy játszhatják ki, ahogy csak akarják. Aktuál politika, ha kételkednél.
Amíg az embereknek szórják a jattot, mindenki boldogan bólogat, még ha élő műsorban fejeznének le egy embert, akkor is. “Pénz beszél, Kutya ugat!”

4. Egy újabb verzió szerint a gömbökben valójában nincsenek is számok, hanem azokat csak egy speciális videotechnikával rávetítik az üres golyókra. „Természetesen kizárólag olyan számokat, amelyek kombinációit senki sem játszotta meg” – teszik hozzá a hitetlenkedők.

Válaszuk:  Pedig mint már említettük, a kézi sorsolás előtt a sorsolási bizottság tagjai, a közjegyző és a számhúzójelöltek jelenlétében helyezik el az 1-től 90 számozott golyókat a gömbben. Másfelől a gépi sorsolásnál a golyók külsején is fel vannak tüntetve a számok, amelyek így jól nyomon követhetők a tévében is.

=> Nem egy alkalommal fordult elő, hogy hiba ütött a rendszerben, és érdekesen viselkedtek a számok, a sorsolók, vagy maga a golyókat visszaköpködő gépezet. Természetesen ezek bizonyítékait nagy erővel vadásszák az interneten, ahogy a nyílvánvaló egyéb csúnyaságokat is. Például mindenhonnan törölt és tiltott videó, amikor pár képkocka erejéig elcsúszik az egész szám egy külföldi sorsolás élő közvetítésénél. Még a feltöltő se lehet biztonságban, gyanítom. Maga az elmélet bőven megoldható, a technológia is meg van hozzá. Akár egy tapasztalt videótechnikus is megtudja oldani, mint ahogy amatőrök a hetvenes évek egyik legnagyobb vizuális vívmányát: George Lucas fénykardját. Nem is akár hogy…

5. Végül a legképtelenebbnek tűnő, már-már a James Bond-filmeket idéző ötlet: Vikinek, a sorsolási asszisztensnek egy olyan speciális gyűrű van a kezén, amelybe egy rádióadóvevő van beépítve. „Ennek segítségével meg lehet változtatni a számokat, s a rávetítés következtében a nézők már azokat a számokat látják a tévében, amelyeket a játékszervezők előre kiválasztottak” – szól az elmélet.

Válaszuk:  Viki már jó ideje egy kisebb, hagyományosabb gyűrűt visel… és nem azért, mert fejlődött a technika…..

Összességében elmondható, hogy a Szerencsejáték Zrt.-nek azért sem éri meg csalnia a sorsolások során, mert bár ebben az esetben meg tudná spórolni egy telitalálatos nyeremény összegét, cirka 3 milliárd forintot, ám ha a manipuláció kiderülne, akkor a legtöbb embernek elmenne a kedve a játéktól, így hosszabb távon nagyságrendekkel nagyobb bevételkiesést szenvedne el.

=> Rádióvevőben nem hinnék, de egy egyszerű mágnes ugyanúgy segíthet megtalálni az előre kiválasztott golyókat. Senki se látja és hallja, hogy a kezéhez cuppan, miközben nagy zajt csapva matat.  

Tehát összességében annyit mondjunk el inkább, hogy túl sok lehetőség van a csalásra, túl nagy összegek a becsületes játékra, és mint tudjuk, ebben az országban is bőven megkockáztatnak bármiféle csalást, hiszen nem dőlne össze a világ, ha kiderülne. Kis idővel ugyanúgy menne tovább minden, ahogy előtte, hisz bár ezt sajnálatos kijelenteni, de a magyar jelenleg “Birka Nép”.
Gondolkozzatok el ezen! 🙂

Források:

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: